Menü: halászlé, marhapörkölt,  saláta, krémes, malacsült, Spumante, Törley, házi szilvapálinka...

A résztvevők majdnem megegyeztek az előző szombati csapattal, a Mamát és a picit is beleértve.Kiégészült a família Anyuval, kereszapámmal, keresztanyámmal, unokahúgommal és az ő kislányával. Hirtelen tele lett minden rokonokkal.

Az idősebb korosztály Olimpiát próbált nézni a nappaliban az M1-en, hang nélkül (nem jön az 1-esen a hang), szerencsére a Kossuth rádió viszonylag szinkronban közvetítette az eseményeket.

Kaptam egy szuper wokot, egy szuper fűszertartót és a kedves húgomtól sok-sok mindent. Nem írom le, nehogy irigykedjetek!

A blogom alcíme az élet értelme, meg minden...Nos, az élet érteleme lehet, hogy az, hogy ilyen sokan vagyunk és elég jól megférünk egymással. Egy- két hiperaktív megnyilvánulást leszámítva:-)Néha elég olaszos a hangulat:-)

Az éjszaka eseménytelenül telt, néhány családtag a kocsikban aludt, a többi a lakásban a szokásos matrac- megoldással érte be. A rokonság a vasárnap reggeli órákban viharosan eltávozott, -Mamát alig lehetett beültetni a kocsiba a pecafelszerelés mellé, bár a vakondtúrásokat nem kellett hazavinni-,érzékeny búcsút vettünk, és hirtelen csend lett...Egyetemista kisfiam is kisebb-nagyobb tollászkodás és problémázás után elkocsikázott a Balatonra a szerelméhez naplementét nézni. (nem ő vezetett, vitték)

Mennyei nyugalom érzése árasztott el, élveztem a csendet, délután szunyókáltam is egy kicsit. Végre idefértem a géphez is. Ekkor furcsának éreztem ezt a nagy csendet, egészen megszoktam már, hogy ilyen sokan voltunk. Egy néma kiáltás szakadt fel a lelkemből: Nagyon hiányozni fogtok, gyertek vissza!!!!!

De csak egy kicsit később!:-)

Volt akinek itt jutott hely... szegény...

Elég nagy a család. Tegnap este az egész família nálunk tanyázott, bár a buli időpontja jövő hét szombatra volt kitűzve:-)Ilyesmi nálunk nem probléma!

A nappali matracokkal volt beterítve, két férfi (az öcsém és a sógorom) a kocsiban aludt:-)

Janikáék délután jöttek, Gy-ben voltak valamilyen gyermeknap-szerűségen, de nem nagyon jött be nekik, inkább kijöttek hozzánk D-ra. Totál tele lett a ház és a kert.A gyerekek-a picit kivéve- keresztül-kasul rohangáltak, a felnőttek közben elmentek főtt kukoricának valót "szerezni". Hm. A banzáj vége kedélyes sörözés lett.

A pici nagyon édes, bírta a kiképzést, egész este mindenkire nevetett. Négy hónapos, kis tündér, simán elfogadnám, de nem akarták itt hagyni:-)

A legidősebb résztvevő 85 éves, a Mama, ő estefelé már nem bírta annyira, kicsit kidőlt, de láthatóan jól érezte magát közöttünk.

A mérleg:

A Mama, három férfi, három nő, egy egyetemista fiú, egy rokon kislány, egy kisfiú, még egy kislány, a pici kislány és a papagájunk.

Ezen kívül minden szabad helyet elfoglaltak a kedvenc sógor Alföldről idecipelt vakondtúrásai ( mert szerinte ilyen itt nincs) és a csontik (fúj, undorító). Ja, meg a horgászláda, horgásznapernyő, horgász-szék, botok stb...stb... stb...

Üdv mindenkinek aki ide tévedt!

Megpróbálom felvenni a harcot a krónikus időhiánnyal, szeretnék minél többet írni ide.

Hamarosan...Addig is egyjó kávé...

Hamarosan...

Addig is lehet találgatni, hogy melyik kié?:-)